A 'krumplibúcsú' a Vízivárosban és a Tabán területén kialakult szokás volt. A legenda szerint az 1838-as árvíz idején a vízivárosi lakosok a magasabban fekvő területekre menekültek, hogy ott várják meg, amíg az ár levonul a Dunán. Az ottani vendéglőkben, fogadókban héjjában sült krumplit fogyasztottak libazsírral, tepertővel. A 'krumplibúcsút' minden évben, Karácsony másnapján ünnepelték: ekkor a vendéglők cégérül szalaggal átkötött burgonyát akasztottak ki, a vendégek pedig szalaggal díszített krumplit tűztek a kalapjuk mellé vagy a kabátjukra.
